Felnőtteknek szóló, vértől csöpögő horrortörténetek
Az eredeti Grimm- és a klasszikus mesék legtöbbje igen brutális, melyek sokszor illenek inkább a horror, mint az esti mese kategóriába. Íme, kedvenc meséid eredeti története.

Hamupipőke

Hamupipőke mostohájának kivájják a szemét
A modern mesében egy csodaszép lányt, és cipővadász hercegét kapjuk, gonosz mostohával, meg tündérhintóval, és happy enddel. A mese eredetije az i. e. 1. századba nyúlik vissza és cseppet sem annyira tündéri, mint ahogyan azt ma ismerjük. A Grimm testvérek első, eredeti verziójában az egyik gonosz mostohatestvér levágja a saját lábujját, míg a másik a sarkából metssz ki egy jókora darabot, hogy beleférjenek a cipellőbe. A herceget galambok figyelmeztetik a turpisságra, így jön csak rá, hogy a cipő valódi tulajdonosa Hamupipőke. Ezután, az angol nyelvű változatban Hamupipőke hozzámegy a herceghez. Az esküvőre a mostohatestvérek is elmennek, ám itt a galambok kivájják a szemüket. A Grimm mesében Hamupipőkének nincs tündér keresztanyja, így a báli ruhát sem tőle kapja. Ebben a történetben Hamupipőke édesanyja sírjára ültet egy fát, minden nap imádkozik alatta, és a báli ruhákat is a fa alatt találja meg.

Csipkerózsika

Csipkerózsikát megerőszakolják
Giambattista Basile meséjében, amely a Csipkerózsika-történet eredetijének tekinthető, a király meglátja Csipkerózsika kastélyát, bekopog az ajtón és mikor nem érkezik válasz felmászik egy létrán a toronyba és bemászik egy ablakon. Megtalálja a hercegnőt, szólongatja, de mivel eszméletlen, nem válaszol. Ekkor fogja a lányt, ágyba viszi és megerőszakolja, majd elmegy. Csipkerózsikának ikrei születnek a királytól, az egyik gyermeke pedig kiszívja a mérget az anyja ujjából, mire az felébred. A király később visszajön, bevallja a tettét, és egészen perverz fordulatként egymásba szeretnek. Csakhogy a király már nős, így amikor a feleség rájön, hogy férje és Csipkerózsika egymásba szerettek, azt tervezi, hogy megöleti, megfőzeti, majd megeteti az ikreket a saját apjukkal, Csipkerózsikát pedig elégeti. Szerencsére a gonosz terv nem sikerül.
Egy másik verzió szerint a történet vége is más mint az előbbi verzióban: ebben a lányt nem a herceg csókja ébreszti fel, hanem amikor a lóra feltéve visszaviszik a kastélyba, az egyik zökkenőn esik ki az alma a torkából. Persze azt nem tudjuk, hogy a herceg mit akart tőle, és miért vitte a holttestet a kastélyba... A Grimm-mese vége is bizarr: a királynőnek vörösen izzó vascipőkben kell táncolnia, amíg meg nem hal.

A kis hableány

A kis hableány öngyilkos lesz
Hans Christian Andersen klasszikusa is jócskán eltér a Disney-mesétől. Habár a történetben végig a herceg a fő motiváció, amiért a hableány ember akar lenni, nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy Andersen hableánya az emberek örök életű lelkére is vágyik. Bár a hableányok tovább élnek, mint az emberek, halálukkor a lelkük is meghal, míg az emberi lélek tovább él. Így, amikor az esküvőre kerül sor az átváltozott tengeri boszorkánnyal, felbukkannak a kis hableány testvérei, akik egy kést adnak a hableánynak, hogy azzal ölje meg a herceget, mert ha a vére a lábaira csöppen, akkor azok visszaváltoznak uszonyokká, ő pedig visszatérhet a tenger mélyére. Ám a hableány annyira szereti a herceget, hogy képtelen megölni. Beleveti magát a tengerbe és fehér habbá változik.

Hófehérke és a hét törpe

Hófehérke és a hét törpe – mostoha vörösen izzó vascipőben
Ebben a mesében szinte minden az eredeti történet alapján zajlik, egyedül a végkifejlet az, ami a korábbi verzióban valamivel horrorisztikusabb. Valamint, hogy a Hófehérke eredetijében például a törpéknek nincs nevük. Az általunk is ismert mesében a királynő a vadásszal öletné meg mostohalányát, ám a férfi kicselezve az uralkodónőt egy vadkan szívét viszi el neki. Az eredeti mese egy kicsit morbidabb volt: a királynő ugyanis Hófehérke máját és tüdejét kérte, amelyet aznap vacsorára tálaltak volna fel.

Piroska és a farkas

A mindenki által ismert sztori igazi diadalmenet: a vadász megöli a gonosz farkast, és megmenti Piroskát. Az eredeti, Charles Perrault által jegyzett francia mesében - és annak több ezer éves előzményeiben - a kislány egy jóltáplált hölgy, akit a farkas útbaigazít az erdőben, majd amikor eltéved, akkor felfalja, és ezzel a mese véget is ér. Nincs vadász, csak a farkas és a halott Piroska. Az erkölcsi tanulság: ne állj szóba idegenekkel, és a járt utat a járatlanért el ne hagyd. Egyes középkori verziókban farkasemberek fenyegetik Piroskát, míg vannak olyan változatok, amikben a farkas a nagymama húsával és vérével eteti meg a lányt.

A hamelni patkányfogó

A mesében a titokzatos fuvolás a patkányoktól elárasztott Hamelbe érkezik meg, ahol felajánlja szolgálatait a város rágcsálóktól való megtisztítására. A helyiek hatalmas jutalmat ígérnek neki, ha ezt megteszi - és a fuvolás sikerrel járt. Amikor azonban visszatér fizetségéért, azt nem hajlandóak megadni neki, ezért a férfi bosszút áll, és a gyerekeket is elcsalja a városból, pontosan ugyanúgy, ahogy azt korábban a patkányokkal tette. A mese modernebb verzióiban egy barlangba viszi őket, ahonnan aztán a gyerekek kiszabadulnak, amikor a fuvolás megkapta a fizetségét. A sötétebb eredeti más véget ért: ebben a fuvolás egy folyóhoz vezette a gyerekeket, ahol azok egy kivételével megfulladtak.
A kutatók szerint a mesében nagyon sok pedofíliára utaló elemet találhatunk, és van, aki szerint a történet eredeti főszereplője egy sorozatgyilkos volt az 1400-as években. Van, akik szerint a gyerekek egy zarándoklat vagy épp egy második gyerek keresztes-hadjárat miatt mentek el a városból. Egy másik elmélet Kelet-Európa középkori betelepítésével igazolja a sztorit: a kivándorlók a fuvolás vezetésével alapítottak új települést.

Aranyfürtöcske és a három medve

A szívmelengető történetben egy aranyhajú lányka jut el a három medve házába, ahol beleeszik az ételükbe, beleül a székükbe, és végül a legkisebb ágyában el is alszik. Amikor aztán a medvék hazatérnek, és felfedezik, mi történt, a lány felébred és sikeresen elmenekül. Az eredeti, 1837-ben írt mesének több változata volt: az egyikben Aranyhajút megtalálják, majd széttépik és megeszik a medvék, míg egy másikban a kislány helyett egy vén boszorkány a főszereplő, aki szintén kiugrik az ablakon, de van, hogy kitöri a nyakát, míg máskor elfogják, és javítóintézetbe viszik.

Jancsi és Juliska

A mindenki által ismert cukormázas sztoriban a két gyerek eltéved az erdőben, majd végül egy mézeskalácsházba jutnak, ahol egy boszorkány akarja őket felfalni. A gyererkek azonban ügyesebbnek bizonyulnak, és magát a banyát dobják a tűzbe, majd sikeresen megszöknek. A mese kezdetei az első verziókban sokban emlékeztetnek a Hófehérkére: az anya megkéri az apát, hogy vigye ki a gyerekeket az erdőbe, és hagyja őket magukra.

Az elveszett gyermekek című francia változatban a boszorkány helyett az ördöggel illetve annak feleségével akad dolguk, akit szintén kijátszanak a gyerekek. Ő a kemence helyett egy fűrészbakon akarja kivéreztetni a rosszcsontokat, ám a gyerekek ekkor arra kérik, mutassa meg hogyan, így az ördög maga fekszik a bakra, és Jancsi és Juliska ekkor elvágják a torkát. A szláv folklórban maga Baba Jaga próbálja felfalni a gyerekeket.