Majdnem szájenszfingsöny

- Halló Sári! Sürgősen gyere utánam. Itt vagyok a helyszínen.
- Hol vagy Murder?
- Itt a helyszínen. Nemrég kaptuk a bejelentést. Már megint lecsapott.
- Mi csapott le már megint, és különben is, hol vagy?
- Hányszor mondjam még, hogy itt vagyok a helyszínen.
- De, hol van az a helyszín?
- Még nem mondtam? A Fifc avenyútól délre, úgy 200 mérföld. Könnyen megtalálod.
- Olyan messzi? Hozd be inkább a pácienst, majd itt felboncolom.
- Ne hülyéskedj Sári, ez még él!
- Na, nem sokáig, ha behozod.
- Nem viszem sehova. Gyere, ahogy tudsz.
Sári miután gondosan elmosogatta a szikéit, kampóit, gumikesztyűjét, szemétkosárba dobta a maradék májat, vesét és néhány méter vékonybelet, fintorgott még egy utolsót és elindult a helyszinre.
- Bemutatom állandójellegű tettestársamat, Donna Sári ügynököt.
- Szmissz vadőr vagyok, aranyoskám. Oszt maga mivel ügynököl? Porszívó, biztosítás vagy Emvéj?
- Nem, kérem. Én az Efbiáj ügynöke vagyok.
- Asse rossz, aranyoskám, de most nem veszek semmit.
- Azért jöttem, hogy halljam, mi történt magával.
- Má’ ecce’ eemontam ennek a rokonyszemves fijatalembernek. Fogsz a neve, ugye?
- Nem baj, mondja el nekem is. Több fül többet hall.
- Na jó, de remélem nincs több havergyuk, mer’ harmaccó má’ nem fogom eemondani. Oszt, mire kíváncsi?
- Mondjon el mindent, az elejétől kezdve.
Emberünk, aki társadalmi helyzete és szaga alapján a falubeliek csak büdös parasztnak hívtak, elkezdte.
- Hát kérem, éppen csak hazagyüttem a sógoroméktú, aki eement fát vágni az erdőbe én meg ugyi, vadőr vagyok, de esztet má montam, hát, odavótam náluk, hogy addig vigyázzak a két kölkire, mer azok igen vadak. Képzejjék csak, a mútkor is micsinátak...
- Ezt majd máskor elmeséli, most azt mondja, mi történt amikor hazajött.
- Hát akkor még semmi. Ámbár ahogy visszaemlékszek, kezdett sötétedni, mer hogy má kezdett esteledni, én meg levettem a bakkancsomat, oszt főraktam a kályhára száradni, tuggyák erőssen izzad a lábam.
- Nem tapasztalt semmi különöset?
- De. Tapasztaatam, csak akkó még nem tuttam, hogy ez má különös. Hirtelen iszonyú büdösség csapott meg.
- Talán a zoknija!?
- Hát a’ se piskóta, ez má’ szent igaz, de nem a’ vót. Elôszô csak aszittem az asszony gyütt be a konyhábú, oszt eltátotta a száját, de hang meg nem gyütt, márpedig ha ô eltáttya, akkó onnan hang is gyün, nem csak bűz. A borzalom csak esztán vót. Valaki hátbavágott. A frászt kaptam, mer hogy nem vót ott senki.
- Mit szólsz ehhez Murder?
- Te Sári, ne csücsöríts folyton, mert nem tudom megőrizni a komolyságom. Mellesleg, ezen a héten ez már a harmadik eset.
- Mi? Hogy csücsörítek?
- Nem! Hanem, hogy valakit hátba vernek egy bűzbomba kíséretében.
- Jaaa!? Ezt én is tudtam.
- Nem is neked mondtam, hanem a nézőknek. Itt ez a nájlonzacskó, ebben viszünk egy kis bűzmintát. Majd analizáltasd a lavorban. Utána már többet tudunk. Hát, kedves Szmissz úr majd még jelentkezünk. Nem kér rendőri védelmet éjszakára?
- Nem hát.
- Na, ez nagy szerencse, mert úgyse tudnánk adni. Mindenesetre zárja be az ajtót meg az ablakokat, amennyiben el tudja viselni a saját szagát.

REKLÁM

(Sajnos a szponzorok miatt, muszáj)

Miért adjuk szinte ingyen (57.999 Ft-ért) A LÉGELZÁRÓ JÉGER ALSÓ-t?
(mert próbáltuk 74.999 Ft-ért is, de a kutyának se kellett)
Verejtékkel keresett pénzét ne szórja el ócska utánzatra, mikor ugyanannyiért megkaphatja az ócska eredetit is.

Alig ültek be a kocsiba, megszólalt Murder telefonja.
- Halló Murder! Azonnal gyertek a Fucking Szkver-re. Újabb támadás történt.
- Ez már a negyedik. Taposs bele Sári.
A Fucking Szkver-en már kisebb tömeg vette körül a halottsápadt Mézit (eredeti neve: Rozi), aki néha aprókat sikkantott, de amúgy folyamatosan könnyezett.
- Jól van kislány, most már ne sírjon, itt vagyunk.
- Nem sírok! Csípi a szemem ez a bűz. Mi a francot akar tőlem? Ne taperoljon! Ha dugni akar, adjon egy százast, de semmi taper!
- Nyugalom! Én Murder ügynök vagyok, ő meg Sári, a társam. Az Efbiájtól jöttünk.

A lány szemében az értelem szikrája csillant, mely szinte nyomban ki is húnyt.
- A rohadt életbe már csak ez hiányzott. Újabban az Efbiáj is az erkölcsrendészetnek dolgozik?
- Nem azért jöttünk. Mitől borult ki ennyire?
- Jaaa! Az más. Hát kérem, én itt gyanútlanul strichelek a sarkon, egyszer csak valaki megkopogtatja a hátam. Ez még csak hagyján, gondoltam kuncsaft, hátranézek, hát nincs ott senki, viszont olyan büdösség vett körül, hogy majdnem elájultam, pedig nem vagyok egy finnyás fajta.
- Nem inkább hátba vágta?
- Most maga tudja jobban, vagy én? Megkopogtatta a hátamat és kész. Ahogy hátranézek és nincs ott senki, hát ez valami borzalmas volt. Iszonyatos! Majd bepisáltam, ráadásul nincs rajtam a szuper nedvszívó betétem.

REKLÁM
Itt az új 4 hengeres 2 köp-centis intimbetét, az O.B. SZIMSZON. Keveset fogyaszt és olyan biztonságos érzetet ad.

 - Azóta is remegnek a lábaim. Pedig ezek nem akármilyen lábak. Nézze csak meg. Na? Mit szól? Egy százas! Gumimókus is beszállhat, akkor csak nyolcvan.  -  folytatta rövid szünet és a reklám után.
- A lábai azok valóban nem rosszak. De a sarka?! 
- Nagy dolog! Egy kicsit repedt. Na és? Majd nem húzom le a cipőmet, ha ez zavarja.
- Nézze kisasszony, most erre nincs időnk. Menjen szépen haza és zárja magára az ajtót. Majd még jelentkezünk.
- Sári, most én is haza megyek és alaposan átgondolom ezt a rejtélyes esetet. Hívlak ha jutottam valamire. Vigyél szagmintát innen is.
- Jó, de nem hiszem, hogy ennyire bonyolult lenne ez az egész ügy. Hajlamos vagy rá, hogy mindent túlkomplikálj. Szerintem egyszerűen csak vissza kéne zokni a lábmosásra.
- Majd meglátjuk.
- Várjanak! Maga Donna Sári?
- Igen.- Ezt a lavórból küldik.- Ilyen gyorsan megjött az előző szagminta eredménye?
- Nem, Murder. Ez csak az IQ-tesztem eredménye.
- És?
- Hál’ istennek - negatív.
Másnap.  Hed Qvártély. Vas Ington AC DC
- Idefigyelj Sári. Nekem van egy teóriám. Murdernak eszébe jutott egy okos gondolat. Ritka pillanat volt, ezért jegyezzük meg jól, mert ebben a történetben több ilyen már nem lesz.
- Sajnálom, Fogsz. Vegyél ki szabadságot és kezeltesd magad.
- Rájöttem, hogy ez a földön kívüliek műve.
- Mondom, hogy kezeltesd magad. Már megint valami UFO-mesét akarsz beadni nekem?
- Hogy-hogy UFO-mesét?! Hát már nem emlékszel, hogy egyszer téged is elraboltak? Legalább három folytatásból ki is maradtál.
- Ide figyelj Murder! Én csak azt nem értem, hogy lehet, hogy 10 millió spermuim közül pont téged választott a pete. Most egymás között vagyunk. Elárulom neked, hogy engem senki sem rabolt el, és legkevésbé sem UFO-k. Ez csak annak a hülye prodjuszôrnek az agyában született meg. Kirúgtak a sorozatból mert hirtelen felindulásból tökön rúgtam amiért te több gázsit kapsz mint én. Igen ám, de ezután tengernyi levelet kapott a nézőktől, akik követeltek vissza. Próbálkozott Bő Derék-el, de nem vált be. Hozzám képest kicsit csúnyácska szegény. Kénytelen volt visszavenni, és ezt a hülye mesét találta ki.
- Ezt mondod te! Itt a te szobádban, de gyere csak át az enyémbe.
- Minek?
- Mert az igazság odaát van. 
- Hosszas töprengés és a birtokunkban lévő atkák tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az idegenek tulajdonképpen szexuálisan zaklatták a sértetteket.
- Ha erősen figyelsz, hallhatod, hogyan csökken az érdeklődésem.
- Nem baj. Azért csak hallgass végig. Tehát, ezek a lények úgy elégülnek ki, hogy a mi fogalmaink szerinti ujjuk végével megkocogtatják a kiszemelt áldozatuk hátát. Hogy a partnerük nemi vágyát fokozzák, erős illatanyagot bocsátanak ki, amit mi, földiek ugyan büdösnek érzünk, nekik viszont kéjfokozó illat. Összegezve tehát: nemi erőszakkal állunk szembe.
- A sértettek között volt férfi és nő is egyaránt.
- Na és? Ki mondta, hogy csak egy elkövető lehetséges? Lehetnek ketten, de akár százan is.
- Murder, ez képtelenség!
- Mert ilyen átkozottul földhözragadt a fantáziád. Vedd már egyszer tudomásul, hogy nem csak mi vagyunk egyedül ebben a világegyetemben, és ahány ház, annyi szopás. Miért kellene a világegyetem összes értelmes lényének olyannak lennie mint az ember? Hogy te is megértsd, mondok egy igen egyszerű példát. Mondjuk egy közönséges görény is sikítozva menekülne az undortól ha betévednél az odújába ezzel a két kiló sminkkel a pofádon, meg a liter parfümmel amit magadra locsolsz alkalmanként.
- Na ide figyelj okostojás. Megjött az eredmény a lavórból.
- Tudom, de a helyedben ezzel nem-igen hencegnék.
- Jó. Akkor nem mondom el mit tartalmaz a bűzminta.
- De, csak mondjad.- A két minta szinte azonos összetételű. Egyetlen különbség, hogy az egyikben kb. 30%-ot tesz ki a lábszag, de mint utólag kiderült, ez a Szmissz kapcájából származik, tehát elhanyagolható. A többi alkotóelem mind valamilyen szerves anyag bomlásterméke, vagyis hát, igen csak földi eredetű. 15%-a valamilyen hüvelyes növényből származik, ez lehet pl. bab; 15% vöröshagyma; 30% főtt tojás sárgája; 5% szilva párlat, a fennmaradó 5%-ban találtak néhány kelkáposzta molekulát, szájszagot és hónaljszagot. Na? Most nézel, mint borjú az új apura, mi?
- És ez mit bizonyít?
- Hogy az elkövető igenis nagyon is földi lény. Nem hinném, hogy az idegenek ilyesmivel táplálkoznának, vagy kenegetnék magukat.
- Te csak ne igyál előre a medve nőjére. Majd meglátjuk.
- Murder ügynök, Sári ügynök!! Jöjjenek gyorsan! Elkaptunk egy fekete álarcos pasast aki éppen kocogtatott.
- Fekete álarcos!? Csak nem kommandós?
- Nem! Büdös.
Sári gyorsan lenyúlta Kócsag szirénázó elakadásjelzőjét a kelléktárból, és már száguldottak a megadott címre. A helyszínen csak hűlt helyét találták a gyanúsítottnak így aztán forró nyomon indultak a kapitányságra, mert közben beszállították az illetőt. A kihallgatással természetesen megvárták őket.

 REKLÁM
Kedves vásárlók, holnaptól lelőjük azt, aki a miénk helyett továbbra is a hagyományos mosószert veszi!   

    - Először is felvesszük a jegyzőkönyvet. Vegye le a pofájáról azt a fekete álarcot.
- De kérem, rajtam nincs semmilyen álarc.
- Szóval maga néger?
- Hogy találta ki?
- Ne szemtelenkedjen gyanúsított! Maga csak igennel vagy nemmel válaszoljon.     Tehát, maga néger?
- Igen.
- Neme?
- De igen.
- Ne szórakozzon! Mi a neme? Férfi, nő vagy egyéb?
- Igen.
Murder kicsit hátrébb lépett és nekifutásból az ujjával fenyegetően billegetve ráüvöltött.
- Válaszoljon rendesen!!
- Az előbb azt mondta, hogy csak igennel vagy nemmel válaszoljak. Az isten se ismeri itt ki magát. Most erre mit mondjak?
- Ne fárasszuk egymást.
- Akkor esetleg le is ülhetek?
- Miért? Maga áll? Inkább ne üljön le, mert úgy teljesen el fog veszni az asztal alatt. Hol is tartottunk? Neme: férfi?
- Igen.
- Na látja! Tud maga rendesen is válaszolni. Hogy hívják?
- Gyere ide büdös nigger.
- Most ebből melyik a vezetékneve?
- A nigger.
- Akkor miért nem nagy N-el mondja? Mi maga, nemecsek? Tessék. Mit tud felhozni mentségére?
- Kérem, nekem nagyon nehéz gyerekkorom volt. Részeges apa, kábítós anya, a nővérem kurva, az öcsém buzi. Szegények voltunk mint a templom tehene. Kérem, én olyan családban nőttem fel ahol még a kutya is öngyilkos lett.
- Mégis mi vitte rá, hogy idegen emberek hátát kocogtassa? Utána meg eltűnik mint a kámfor. Ez több mint szadizmus. A bűzről nem is beszélve, amit maga után hagy.
- Nekem kisebbségi komplexusom van.
- Noé s akkor mi van?
- Az van, hogy akárhányszor megakarok szólítani valakit, hogy pár centet kolduljak tőle, persze csak hátulról merem, mert mint már említettem nekem kisebbségi komplexusom van, elölről nem merném, az hátranéz aztán sikoltozni kezd, mert nem lát senkit. Ez lehet a sötétségtől is, meg hát ugye, én is elég fekete vagyok, de leginkább csak átnéznek a fejem felett. Persze, hogy nem látnak senkit. Aztán jön a sikoltozás. Én meg ijedtemben rendszerint összeszarom magam. Már ezért is letartóztatják az embert manapság?

.REKLÁM
Laci! Tök jók a fogaid,és a szádban a péháérték is remek,de a leheletedtől a tíznapos zoknim elájult!

- Rendben van. Engedjék el. Mondja, nem akar mégis megfürdeni mielőtt elmegy?
- Én? Isten őrizz! Naponta legalább ötvenszer riogat a TV, hogy minden zuhanyozás után elkezdenek szaporodni a bőrön a kórokozó baktériumok. Nem gondolja, hogy ekkora veszélynek fogom kitenni magamat? Ellenben egy pohár pálinkát azt elfogadnék, csak, hogy visszaállítsam a pofámban az eredeti PéHá-értéket.

Nekem édesanyám volt. Neked muterod. Én permetezett almát loptam a szomszéd kertjéből. Te részegen édesapád kocsijával szombat éjszaka megölsz két embert.

Nekem János Vitéz. Neked Bakugan. Én a szomszéd falubeliekkel keménykedtem. Te a tanáraiddal és a szüleiddel, mert "jogod" van hozzá.

Nekem a szex olyan volt, mint a Lady Chatterlley szeretőjében. Neked olyan, mint a pornófilmekben.

Én ha nyaklevest kaptam a tanártól, akkor édesapám adta a másikat, mert biztosan megérdemeltem. Te nem kaphatsz nyaklevest, mert sérülnek a jogaid.

Én végig stoppoltam az országot és túrára mentem. Te a számítógépes játékokon ölöd százával a zombikat és az agysejtjeidet.

Ha egyest kaptam, akkor hülye voltam. Ha Te kapsz egyest, akkor hülye a tanárod.

Ha unatkoztam, akkor könyvet olvastam vagy kimentem játszani a szomszédokkal . Te horrort nézel, de már nem kavar fel vagy ülsz a gép előtt és csinálod a semmit.

Az én sztárom zenész volt, aki virtuóz módon játszott a gitáron. A tied nem ért a hangszerhez és nem tud énekelni, viszont jól néz ki.

Én autogramot kértem Rubik Ernőtől. Te Alekosztól.

Azt hiszed menő dolog ha 200 like-ot kapsz egy képedre, csak mert úgy viselkedsz mint az én időmben a kurvák, jellemtelenül és esztelenül... az önbecsülésed az egekben miközben sötétség tombol a fejedben ! A mobilod nélkül már szarni sem mehetsz mert akkor nem tudnál reagálni olyan ember üzenetére akit az utcán meg sem ismersz, én ha beszélgetni akartam a barátaimmal elsétáltam a házukhoz és becsöngettem ! Lehet nem volt 3-4 ezer ismerősöm csak 20 de annak mindnek köszöntem és valóban ismertem is ! Tudod ha valaha lesz majd gyerekem vagy unokám elmondhatom neki .. hogy ÉN idősebb vagyok mint az internet, de neked fogalmad sincs hogy az igazi élet és az igazi értékek akkor léteztek amikor még nem volt se internet se Iphone se X6 -s BMW.

A házasságkötésről mindenkinek először a hófehér menyasszonyi ruha, a csokordobás és a menyecsketánc jut eszébe. Legalábbis nálunk. Néhány távolabbi kultúrában egészen hajmeresztő esküvői szokások alakultak ki. Ezeket a hagyományokat szedtem egy csokorba, hogy ne lepődjünk meg, ha esetleg távol otthonunktól találkoznánk valamelyikkel.

Befeketítés

Skóciában egy régi hagyomány szerint a menyasszonyt a vőlegény barátai elrabolják, majd ruháját tetőtől-talpig összekoszolják ételmaradékokkal, liszttel és tollakkal. Ezt követően nagy lármát csapva végigvonulnak vele az utcán, ezzel elűzve a rossz szellemeket. Sokak szerint a menyasszony befeketítése azt a célt szolgálja, hogy az ifjú ara házassága során ennél megalázóbb dolgot már ne éljen át.

Hízókúra

Míg nálunk elfogadott szokás, hogy a nők többsége fogyókúrába kezd az esküvője előtt, addig Mauritániában ennek éppen az ellenkezője történik. A menyasszonyt az esküvő előtti hónapban hizlaló táborba viszik, ahol egy cél van: minél több kilót szedjen fel az esküvő napjáig. A helyiek ugyanis úgy tartják: „minél nagyobb a menyasszony, annál gazdagabb a vőlegény”. A napi több ezer (nem ritkán 10-15 ezer) kalória valószínűleg felérhet egy kínzással a helyi kisebb étkű menyasszonyok számára.

Csirkeáldozat

Belső-Mongóliában él egy különös szokás, mely szerint a jegyespárnak közösen le kell vágnia egy csirkét és el kell távolítania annak máját. Ha a máj egészséges, kitűzhetik az esküvő időpontját, ám ha betegségre utaló jelet találnak, addig kell újabb és újabb csirkét levágniuk, míg egészséges májút nem találnak. A daur nép tagjai évszázadok óta tartják ezt a hagyományt.

Síró rituálé

Az esküvők általában mély érzelmeket váltanak ki az emberekből, de Kína egyes részein a sírás kötelező előkészülete a ceremóniának. A tucsia népcsoport menyasszonyai az esküvőjük előtt harminc nappal különös hagyományba kezdenek: legalább napi egy órát kell, hogy sírjanak. Tíz nap elteltével az ara együtt sír édesanyjával, húsz nap elteltével pedig a nagymama is csatlakozik a szertartáshoz más női hozzátartozókkal együtt. Az a menyasszony pedig, amelyik a harminc napos síró kúra után nem képes egy jót zokogni az esküvőjén, megvetésben részesül és gyakran nevetség tárgyává is válik. Előfordulhat az is, hogy elűzik a faluból, ha nem ad bele mindent.

Talpakat fel!

Dél-Koreában mindennapos gyakorlat az esküvőkön, hogy a vőlegény lábát egy kötél segítségével a magasba emelik és miután levették róla a cipőt és a zoknit, botokkal és szárított hallal kezdik verni a talpát. Ez fájdalmasnak tűnhet, de az esetek többségében inkább a szórakoztatást szolgálja, mintsem a kegyetlenkedést. E hagyomány lényege, hogy megismerjék a vőlegényt, a jelenlévők ugyanis arra kíváncsiak, hogy az illető mennyire lesz rátermett férj, ezért gyakran még faggatózó kérdéseket is nekiszegeznek két náspángolás közepette.

Ahol megköpködik a menyasszonyt

A hazai szertartástól igencsak eltérő a maszájok esküvője, ahol előbb az ara haját leborotválják, majd fejét és mellét édesapja megköpködi, ezzel megáldva a menyasszonyt. Annyira ne csodálkozzunk ezen a rituálén, hiszen a maszáj kultúrában a köpés jó szerencsét hoz, amelyre minden ifjú házasnak szüksége van. Kellemesnek viszont biztos, hogy nem kellemes.

Fogreszelés érzéstelenítés nélkül

A hindu balinéz társadalomban él egy nagyon fájdalmas hagyomány, mely szerint a jegyespárnak át kell esnie egy brahman pap által végzett rituális fogreszelésen, mielőtt egybe kelnének. Az eljárás alatt a szemfogakat – érzéstelenítés nélkül – a metszőfogak szintjéig reszelik. Az átélt kínok hitük szerint megszabadítják őket a gonosz szokásoktól, mint a féltékenység, a harag, a vágy vagy a kapzsiság.

Mosolyogni tilos

A hagyományos kongói esküvőkön a vőlegénynek és menyasszonynak nemhogy nevetni, de még mosolyogni sem szabad. Akkor sem, amikor az esküvőn fényképek készülnek róluk. Ha az ifjú pár mosolyogna, azt a látszatot keltené, hogy nem veszik elég komolyan a házasságot. Igaz, így sokszor inkább temetési hangulata lesz a lakodalomnak, de ez a helyieket egyáltalán nem zavarja.

Edényeket a fejre

Indiában a bihári esküvőkön az a szokás, hogy az anyós a menyasszony fejére cserépedényeket helyez, akinek azokkal egyensúlyozva kell üdvözölnie a vendégeket, persze gondosan ügyelve rá, hogy egy se pottyanjon le a fejéről. Ezzel az ara mindenkinek bebizonyíthatja, hogy mint anya és feleség képes lesz a kettős felelősség vállalásra és házasságába is egyensúlyt teremt majd.

Bálnafogat a menyasszonyért

A Fidzsi-szigeteken él egy hagyomány, miszerint a vőlegény a leendő apósának egy bálnafogat ajándékoz, ami gyakorlatilag a lánykérést jelenti. Ha a leendő após ezt elfogadja, megköttethet a frigy. Minél súlyosabb a fog, annál biztosabb, hogy lesz esküvő is.

Közös fűrészelés

Ezzel a német szokással tudja igazán bebizonyítani az ifjú pár, hogy képes csapatként együtt dolgozni, hiszen egy farönk elfűrészelése egy kétkezes hosszúfűrésszel – a vendégek legnagyobb örömére – nem éppen könnyű feladat. Hamar kiderül, hogy a friss házasok közösen túl tudnak e jutni az akadályokon.

Vad nyugati történetek
avagy
Kisz Kokid a magányos kov boly
avagy
Május 1.

A májusi nap szinte merőlegesen tűzött a vad virágos prérire. (Kevésbé tájékozott olvasóinkkal (Gy.k.) tudatjuk, hogy a vad nyugaton a virágok is igen vadak.)
Kisz Kokid, a magányos kov boly, szokásához híven magányosan poroszkált a fent említett vidéken. Álmosító és hatalmas csend borult a tájra.
- Hééjjj - ja!! - hasított bele egy éles hang a levegőbe. Majd kisvártatva még egyszer.
- Hééjjj - ja!! - majd egyre többször. - Hééjj - ja - hééjj - ja.
- Valaki marhákat terel a környéken - állapította meg Kisz Kokid - de milyen furcsa, hogy nem hallani a paták dübörgését.
Elindult a hang irányába, mert nem csak magányos volt, hanem kíváncsi is. Megkerülve egy sziklát, látja, hogy Taknyos Nyelv az alig 8 éves apacs kölyök megszállottan rohangál egy falka csirke nyomában, és eszeveszetten kiabál.
- Hééjj - ja!! Hééjj - ja!!
- Gyakorlod a terelést? Nagyon helyes. Mire felnősz, a vezényszavak már jól fognak menni, csak marhákat kell majd szerezned.
- Gyakorol a rosseb - torpant meg Taknyos Nyelv. - Nem látod ott azt a rohadt héját. Én csak szólok a többieknek, hogy ők is hajtsák be a csirkéiket, mert ez a rohadék még elviszi.
- Aha. - dünnyögte Kisz Kokid, és kitette az indexet balra.

Most, hogy a nap pont a feje fölött állt, nehezen tudta meghatározni a nyugati irányt, amerre éppen menni készült. De a technika, - mint már annyiszor - most is a segítségére sietett. Előkapta zsákjából a homokórával kombinált szextánsát. Lefékezte a lovát, és szemmagasságba emelte a műszert. Bemérte a nyugati irányt, egyúttal leolvasta a homokórát is.
- Most van fél egy, ha beleerősítek, egyre gyorsabban haladok majd, és még időben odaérek a nagy május elsejei banzájra.
A munka ünnepét minden indián törzs óriási lelkesedéssel ünnepli meg, annak örömére, hogy ismét eltelt egy esztendő anélkül, hogy egyetlen percet is dolgoztak volna. Ilyenkor előkerülnek a skalpok, hüvelykujjak, lábak, sőt néha egész fejek is, amit a törzsek harcosai nyesegettek le áldozataikról. Ez az áldozatbemutatás.
A hangulat fokozására szellemi és erőfitogtató vetélkedőkre is sor kerül a nap folyamán, a hülye turisták és nem utolsó sorban saját szórakoztatásukra.
Szóval nagy buli volt kilátásban, amiről hősünk se akart lemaradni. Tehát, rettenetesbe kapcsolta a lovát és száguldott nyugatra. Ahogy már korábban megjósolta, egyre gyorsabban. Már majdnem túlszaladt a célon, mikor észrevette, hogy lovának jobb füle erősen balra hajlik. Ebből rögtön tudta, hogy fogytán az üzemanyag - hamarosan etetni kell, de amúgy is kénytelen lassítani, mert a bal füle (mármint a lóé) meg erősen jobbra hajlik, ami azt jelenti, hogy vészesen melegszik a hűtővize. Tehát itatni is kell.
Vészhelyzet azért mégsincs (az egy másik sorozat) mert, hogy éppen célba ért.
A főtéren már állt a ring ahol bárki 1 dollár leszurkolása ellenében próbálkozhatott. Éppenséggel nem tolongtak ezidőtájt, lévén 40 fok meleg árnyékban.
A kikiáltó túlharsogva a lármát, buzdította a nagyérdeműt.
- Jöjjenek emberek. Próbálják ki az Omo hatalmas erejét 40 fokon (árnyékban). Ne habozzanak. 10 dollár üti a markát annak aki legyőzi.
Hátrébb a Saloon ajtaja fölé egy új tábla is került. A PLUG & PRAY testvérek vándor kuplerája is itt ütött tanyát a nagy esemény idejére. Dzso éppen kifelé tartott a műintézetből.
- Na Dzso, dugtál?
- Hát!
- Akkor már csak imádkoznod kell.
- Méé?
- Mit szeretnél: trippert, kankót vagy écet?
- Egyiket se!
- Na, hát ezér.
Old Samu is nyomulna befelé, huszadik kísérletre már sikerül feltornáznia magát a három lépcsőfokon.
- Hova igyekszik ennyire, tata? - állítja meg a madám.
- Megyek dugni egyet.
- Ne bolondozzon öreg. Maga már teljesen kész van!
- Ja!? Kész vagyok? Akkor fizetek.
A falu másik vége felől, nagy porfelhőben kis csapat érkezik, élükön Csupasz Segg a Dakota etnikum főnöke. Mögötte feszít Ülő Bika, aki vasár-és ünnepnapokon előszeretettel nevezi magát Sitting Bullnak, különösen mióta kiszabadult a sittről.
Jobbján kedvenc nyolcadik felesége Arany Bula lépdel 46-os lábain, hátára szerelve ultra pempörszbe csomagolt legifjabb Bull csemete, a kis Red Bull. Sitting Bull, mint minden megházasodott férfi, jó irányban haladt afelé, hogy személyisége teljesen leépüljön, minden önálló cselekvési képessége megszűnjön és szép lassan, az évek előrehaladtával egy megnyomorodott, feleségei döntései szerint vegetáló, nyáladzó idiótává korcsosuljon.
A homokóra még alig ütötte el a kettőt, mikor Kisz Kokid nagy csörömpöléssel vágódott be az ivóba. A helységben tömény füst, pálinka és izzadtságbűzbe burkolózva még tízen próbáltak némi levegőhöz jutni. Többnyire reménytelenül. Közülük nyolcan rosszarcúak, ketten pedig álarcban. Ez utóbbi kettő azonnal szemet szúrt Kisz Kokidnak. Fájdalmában a szeméhez kapott, majd a csapos gallérjához.

- Van itt egy telefon?
- Micsoda? - vicsorgott a csapos.
- Telefon! Egy készülék, amivel fel lehet hívni valakit.
- Ez egy földszintes épület, kérem. Ide nem lehet felhívni senkit.
- Telefon, te barom! Amivel távolságra lehet beszélni.
- Ja, telefon. Mér nem eszt montad? Ott van hátul.
Megkereste a telefont, és tárcsázott.
- Halló! Serif? Lakossági bejelentést akarok tenni.
- Tegyen.
- Van itt az ivóban két bandita.
- Hol?
- Az ivóban.
- Kettő?
- Kettő.
- Ilyen hamar elfogyott a pálinka?
- Mért fogyott volna el? És mi köze ennek a pálinkához?
- Hát, hogy csak ketten vannak.
- Nem! Tizen vannak, de csak kettő bandita.
- Téved fiam! Mind a tíz bandita. Miből gondolja, hogy csak kettő az?
- Mert ezen a kettőn álarc van.
- Talán csak azért, hogy össze ne tévesszék őket a többi banditával.
- Most akkor ide jön, vagy nem?
- Jó, megyek.
És jött.
A két álarcos már szedelődzködött volna, hogy elszeleljen, de a serif eléjük állt.
- Le vagytok tartóztatva, gazemberek!
- Honnan jött rá, serif?
- Semmi közötök hozzá, de azért elmondom. Itt minden tisztességes betörő uiszkit iszik, ti meg vegyes gyümölcspálinkát, és én ezt messziről kiszagolom.
- Most lebuktunk, a fene egye meg - és öklüket rázva a nézők felé még megfenyegettek mindenkit. - A reklám után visszatérünk!

REKLÁM
Két pom-pom görl egy transzparenst visz végig az utcán. Rajta Marlboro cigarettát szívó kinyalt úri kov boly a lován. Alatta felirat:
A lovak 90 százaléka nem dohányzik.

Kisz Kokid a harmadik uiszki és a második csomag ropi elfogyasztása után bedobott egy 10 centest a wurlicerbe, hogy meghallgassa kedvenc Karda Belátta nótáját. Majd kétszer egymás után Pap Rika Kuckó mackóját, de a lövöldözés csak akkor tört ki amikor felcsendült a Vámosi-Záraji kettős örökzöldje. Az első tíz lövés a wurlicert érte a többi Kisz Kokid fülét csipkézte ki, mire végre újra csend lett.
- Segítség! Vérzik a fülem! Segítség! Hívják gyorsan Brinkmann doktort, Szova doktort, Grín doktort, Karter doktort, konzíliumot akarok.
- Jó lesz neked a Mágenslejm doktor is. Majd elvisz a magánklinikájára és kapsz tőle áfás számlát is, mer az nem egy fusizós fajta.

Folyt. Köv.

Vadnyugati történetek
avagy
Kisz Kokid a magányos kov boly
avagy
Ki ejtette teherbe Kíp Szmájlingot? 

Kisz Kokid a magányos kov boly egykedvűen lovagolt a prérin át. Mehetett volna keresztül is, de ő inkább át ment. Néha bét. Nem volt ám ő mindig kov boly, a becsületes szakmája tehénpásztor, de amióta ráköszöntött a rendszerváltás az összes privatizációjával együtt (tudok még egy pár ilyen jó szót, majd azokat is elhintem alkalomadtán) azóta még csak nem is vásárolt semmit, legfeljebb soppingolt a szupermarkecben. A tehenészbrigád is átalakult tímmé, a brigádvezetőből menedzser lett, a Téeszelnök meg ügyvezető igazgató. Sok volt ez így egyszerre ennek az egyszerű munkás szülők paraszt gyermekének. Azon mód elhatározta: profilt vált, és akár csak Feri a Szomszédokból, ő is a becsület bajnoka lesz. Fogta a hátizsákját belerakta az összegyűjtött kólás kupakokat, meg két marék igazságot, felült a lovára és irány a préri.
Ennyit az előzményekről, hogy mindenki tisztán lássa kivel áll szemben, ha éppen nem hátulról jön.
Tehát Kisz Kokid a magányos kov boly egykedvűen lovagolt a prérin át. Órák óta azon töprengett, hogy kinek oszthatna már végre egy kis igazságot, de sehol senki. Kínjában bevett egy marék töprengéscsillapítót, így poroszkált tovább. Már kishíján elaludt a nyeregben, mikor egy hatalmas durranás rázta meg a levegőt a háta mögött. Nem volt egy beszari gyerek, nem is az ijedtségtől hasalt a ló nyakára, hanem reflexből (a jó reflex a magányos kov bolyoknál elengedhetetlen kellék) és úgy pislogott visszafelé óvatosan. De nem látott semmit, azaz senkit. Felegyenesedett, úgy is hátra nézett, így se látott senkit.
- Érdekes - motyogta, és visszazökkent az előbbi nemtöprengő állapotba.
Kis idő múlva azonban újra eldördült valami a háta mögött. Hátrakapta a fejét, de most sem látott semmit.
Aztán megint.
De senki.
Még egy.
Megint senki.

 - Na ebből elég. - gondolta - Velem nem fog senki szarozni. - Megkettőzte az éberségét és megfordult a nyeregben, így haladt tovább.
Egyszer csak látja ám, hogy emelkedik a ló farka, utána hatalmas durranás
- Na ezt a rejtélyt is megoldottam. - Nyugtázta elégedetten, és szinte ugyanabban a pillanatban egy kacskaringósat káromkodott.
- Megállj te gazember! - Ez a fogadósnak szólt, ahol utoljára megszállt - Direkt mondtam, hogy blejfrej zabot adj a lovamnak, te mocsok, jó, hogy dugulása lett szegénynek.
Így dohogott magában, közben észre sem vette, hogy elérte a Sziklás Patakot. Ennek a pataknak a vize annyira kemény volt, hogy a medre már egybefüggően elvízkövesedett. (Hja kérem, akkor még nem volt feltalálva a Kalgon) Most, hogy a vizet elterelték más irányba, egy természetes betonút (igazából persze inkább kőút a helyes megnevezés) kanyargott a dombok között.
Ez már indián terület volt.
- Üdv neked, te utolsó fehér gazember.
- See you !!! - üvöltötte vissza Kisz Kokid, pedig nem is látta az indiánt, mert még mindig háttal ült a lován. - Az „i” betűt már megint lehagytad!
- Először is én lenni apacs, nem pedig szijú. Másodszor meg, mér üvöltözni, mint fába szorult féreg? Itt állok melletted és nem lenni süket. De te mér ülsz fordítva a lovon?
- Honnan tudod merre akarok menni?
- Igaz. Hagyjuk most ezt. Jó, hogy jönni. Nagy szükség van te osztani nekünk igazság. Jönni velem vig vámba.
- Nincs semmi elvámolnivalóm, de a békesség kedvéért, nesze itt egy féligazság.
A víg vámban már napok óta ülésezett a vének tanácsa, de nem tudtak dűlőre jutni a szépséges Kíp Szmájling ügyében, akit az sodort bajba, hogy mindenkire ugyanolyan csábosan mosolygott. (A beavatottak azt mondanák rá, hogy hardver mosoly ült az arcán).
A vének egyemberként köptek Kisz Kokid csizmájára, ami náluk a megkülönböztetett megbecsülés jele volt.
Tiszteletére megtöltötték a békepipát, és ahogy azt minden rendes spagetti veszternben látták körbe adták szájról szájra.
- Hé, valaki nyissa ki a vindózt, mert meg lehet itt dögleni a füsttől. - Hördült fel Kisz Kokid. - Mi a rossebet tömtetek ebbe, hogy ilyen rohadt büdös? Szárított teveszart?
- Nem hinném. Ilyen állat errefelé nincs. Különben is, mi bajod vele? Ez színtiszta vörd. Regisztred báj Billy Kid. Sok bölény árán vettük.
- Ez akkor is büdös, és teli van finánc-buggal. - Köpött egy tenyérnyi zöld makrót a tűzbe Kisz Kokid. - De térjünk a tárgyra, mert kevés a gépidőm. Mi a baj szépséges Kíp Szmájlinggal
- Vele semmi. Ellenben itt ez a két rosszéletű harcos: ez itt Ipi Apacs, a másik meg a Hu Nyó, de ő sziju. Ipi Apacs mondani: nem ő ejtette teherbe Kíp Szmájlingot. Hu Nyó mondani: ő sem.
- Na és mit mond Kíp Szmájling?
- Ő csak nevet az egészen. Mondani: döntsék el, neki mindegy.
Ipi Apacs és a Hu Nyó egyszerre ugranak fel, hogy eldöntsék Kíp Szmájlingot, de nem tudják, mert már két napja egy medvebőrre van dőlve.
- Lássunk munkához. Igazságosztás előtt kihallgatás van. Ide hallgass Ipi Apacs! Lefeküdtél Kíp Szmájlinggal?
- Nem.
- Akkor most téged kérdezlek Hu Nyó. Lefeküdtél Kíp Szmájlinggal?
- ...

- Nem érti. Csak szijuúl tud.
- Akkor tolmácsoljon valaki.
- Hé Hu Nyó! Ungi bungi Kíp Szmájling?
- No!
- Jól van. Haladunk szépen. Két tagadás egyenlő egy állítással. Tehát valamelyik biztosan lefeküdt vele. Most ellenpróbát tartunk. Előveszem a hordozható hazugságvizsgálómat és újra kezdjük.
- Ipi Apacs, tedd ide a jobb kezedet, a másikkal meg markold meg ezt a kart. Nem azt, te marha, az az én karom, a gép karmát. Ez az. Most felteszek neked egy ravasz fogós kérdést, te meg csípőből válaszolsz. Oké?
- Oké.
- Lefektetted Kíp Szmájlingot?
- Az előbb nem pont ezt kérdezted.
- Mondtam, hogy ravasz fogós kérdés lesz.
- Nem
- De.
- Nem.
- De
- Nem
- Elég legyen, de mondtam.
- Én is.
- Mit , te is?
- Én is mondtam, hogy nem.
- Mit nem?
- Nem fektettem le.
- Végre megtört a keresztkérdések alatt. Most te jössz Hu Nyó. Valaki mondja el neki, mit kell csinálnia.
- Umaga dunga defo kima uff. Mér nem figyelsz!
- Akkor most tőled is megkérdezem, de mostmár felettébb ravaszul: lefektetted Kíp Szmájlingot?
- ...
- Tolmács! Mi lesz már!
- Bungi ungi Kíp Szmájling?
- No.
- Az ellenpróba igazolta az előző eredményt. Tehát már egészen biztos, hogy közöttük kell keresni a tettest. Talán rátérhetnénk a részletes vallomásra. Gyere ide Ipi Apacs és mesélj el mindent, de részletesen, ne hagyj ki semmit.
- Tizennyolc, vagy húsz tavasszal ezelőtt születtem. Akkor még sok bölény legelt itt és volt ennivaló bőven. Anyám mesélni, akkoriban én sokat sír...
- Ugorjunk egy kicsit előrébb!
Ipi Apacs előre ugrott egy métert, majd folytatta.
- de ő nem sokat törőd ezzel. Sokszor kínál nekem tüzes vízbe mártott Kinder csokoládét, ettől mindig elalszok...
- Hagyjuk ezt Ipi Apacs. Csak azt mondd: mikor feküdtél le Kíp Szmájlinggal.
- Mikor feküdtél le Kíp Szmájlinggal.
- Most én kérdezek
- Most én kérdezek.
- Ez így nem lesz jó. Meséld el, mikor feküdtél le Kíp Szmájlinggal
- Semmikor.
- De valaki teherbe ejtette
- Az lehet, de nem én voltam. Én randevúra nem elmegyek óvszer nélkül.
- És randevúztál Kíp Szmájlinggal?
- Persze. Sokszor.
- Volt nálad óvszer?
- Volt.
- Lefeküdtetek?
- Nem.
- Akkor meg mi a rossebnek vitted az óvszert? Mit csináltatok?
- Ő előre hajolni, én meg hátulról durr bele.
- Szóval mégis csak te ejtetted teherbe.
- Mondtam már, hogy volt nálam óvszer.
- Ez keresztkérdés volt. Na, majd meglátjuk. Lássuk a másik jómadarat. Tolmács! Mondd meg ennek az elfuserált Rómeónak, hogy részletesen mondja el az esetet Kíp Szmájlinggal.
- Iganga bulha mikra tefukohichurtu kamufas ....
- Állj, állj nagy buta apacs tolmács. Hagyni fenébe ezt a régi sziju hadova. Már az apám se érti ezt rendesen. Te csak kérdezni, én meg válaszol.
- Te érted amit mondok?
- Persze, különben honnan a francból tudnám mit makog ez itt szijuúl.
- Jó. Akkor a kérdésem ugyan az.
- Mi ugyan az?
- Amit feltettem Ipi Apacsnak.
- Tedd fel nekem is.
- Ne fárasszuk egymást, meg az olvasót, minek az a sok ismétlés!? (ismétlés holnap 11.30-kor a TV2-n)
- Már elfelejtettem.
- Akkor lapozz vissza.
Lapozz vissza!

- Hát ha éppen tudni akarod, én se lefeküdtem vele.
- Hanem, mit csináltál?
- Csak megkeféltem.
- Hátulról?
- Nem. Elölről.
- Akkor mégiscsak lefeküdtetek!
- Nem feküdtünk le. Neked fantázia nagyon sekélyes. Ajánlom olvasgatni Kám az Utra. Lehet tanul belőle sok-sok különböző figura anélkül, hogy lefeküdnél.
- Akkor ki ejtette teherbe?
- Miért nem ezt kérdezni már régebben. Mindig csak azt kérdez, hogy én lefeküdtem-e vele.
- Jó, akkor most megkérdezem.
- Mit kérdezel meg?
- Hogy, ki a fene ejtette teherbe Kíp Szmájlingot?
- Ezt akármalyik sziju megmondhatta volna. Csak buta apacsok nem tudni.
- Akkor mondd.
- Kíp Szmájling a korlátba kapaszkodva hajolni előre, hogy Kemény Lúdtalp hátulról jól betunkoljon neki. Annyira elmerültek a dologban, hogy nem észrevenni mikor a menetrendszerinti 6.20-as teher eldübörög alattuk. Kemény Lúdtalp úgy megrémült a hirtelen zajtól, hogy ijedtében akkorát lökött Kíp Szmájlingon, hogy az átesett a korláton, pontosan bele a teherbe. Fél napig gyalogolt, míg visszaért a faluba.

REKLÁM
Amióta Kólgétet használok
keményebbek a tojásaim

Utópia

3014 május 25. 

A már az alaptörvénybe iktatott, munkaszüneti nappá nyilvánított Nemzeti Viktor névnap tiszteletére ezen a napon került sor XXXV. Viktor megkoronázására, Alcsút székesfőváros Nemzeti Stadionjában. Ugyan a keresztségben a Mutyi nevet kapta, de híres elődei tiszteletére ő is felvette a Viktor nevet.
De előtte álljon itt egy kis történelmi áttekintés.
Ősrégi megsárgult floppy kódexek mesélnek a letűnt idők hőskoráról.
Pontosan 1000 évvel ezelőtt, Nemzetalapító I. Viktort ezen a néven koronázta meg a nép a Duna jegén. Az ő uralkodásához és nevéhez fűződik megannyi nemzetmentő reform és népjóléti intézmény. A teljesség igénye nélkül, és az idő rövidsége miatt csak a legfontosabbakat említeném. Legelső feladata volt, Magyarországnak új arculatot teremteni, így lett az elnevezése: Magyarisztán, de hogy külföldön is jól csengjen az új név, nemzetközileg, mint Hunagristan került bejegyzésre. Megalapította a Magyar Dolmány kereskedelmi dolmány-láncot. Később, mivel így nem bizonyult eléggé rentábilisnak az üzlet, kiegészítette Nemzeti kacagány, stüszikalap és a hozzá passzoló darutoll értékesítésének a jogával is. Az alkotmányt, mint elavult paragrafushalmazt is kidobta, helyette megalkotta a saját Nemzeti Alaptörvénytét, ami kezdetben ráfért egy söralátétre. Az alaptörvény most is ráfér, de a kiegészítések már megtöltenek egy kisebbfajta könyvtárat is. Törvénybe lett iktatva, többek között, hogy minden hidalgó köteles legalább egy kisdoktorit vásárolni a hazánkban ideiglenesen vásározó kínai piacosoktól, valamint, hogy a hülye, ezentúl pontos j-vel írandó és a volt az két té, mivel múlt idő. 
Nemzetmentő beszédeire özönlött a nép. A négy égtáj felől hordták teherautókon, buszokon az egy tál lencséért éljenező feltétlen híveket. Amikor bejelentette, hogy ezer munkahelyet kíván létrehozni, hatalmas fújolás tört ki, de ő megnyugtatta az elégedetlenkedőket, hogy ennyi munkahely lesz összesen. Ekkor borult egymás vállára a Vasas szakszervezet a Rezes és a Bodzás egyesüléssel és fogadtak örök testvéri barátságot egymásnak.
Elhíresült mondata, amit aranyozott kerettel látott el a hálás utókor, szintén bekerült az Alkotmányba, miszerint: mi soha sem hazudtunk, mára már szállóigévé nőtte ki magát. Ezt a fejedelmi többest csak magára értette, a körülötte sündörgő talpnyalók hadára nem volt érvényes, főleg nem arra a kiválasztott személyre, aki mellette vitte a szót.
A himnuszt is túl pesszimistának találta, így azt is kénytelen volt lecserélni egy sokkal kifejezőbb, aktuálisabb, a korra jellemzőbb szövegűre. A legtalálóbbnak a kortárs Doppelmanus: Megyünk lopni, slágerét találta. Ezt, a száztagú cigányzenekar áthangszerelte csellóra és cselesztára. A Nemzeti CD-re éneklését első ízben a himnuszok avatott énekesnőjét, Királyi Lindát bízták meg, aki egy stadionnyi lelkes tömeg előtt sült bele élőben.
De ez még mindig nem minden. A rezsicsökkentést olyan magas szintre emelte, hogy ma már a szolgáltatók versenyeznek a fogyasztók kegyeiért, hogy fizethessenek azoknak, akik az ő szolgáltatásaikat veszik igénybe. 
- Éljen, éljen a nagy király! - kiabálták amerre csak járt. Legfeljebb a hátsó sorokból hallatszott néha egy-egy gyenge megjegyzés: havi 40 ezerből. De ezt a lelkes tömeg ovációja miatt alig lehetett hallani.
- Stadiont minden városba! - ez volt a jelmondata.
Régészek nemrég tártak fel egy korabeli raktárt, ahol számtalan, ez idáig még ismeretlen rendeltetésű szerkezetet találtak. Az elmosódott felirat szerint valami BELÉPTETŐ RENDSZER megnevezéssel. Feltételezések szerint, amikor még nem volt minden emberben a saját azonosítására és követhetőségére szolgáló chip, (máig érthetetlen, hogy tudtak emberek a chip nélkül létezni, hogy nem tévedtek el a nagyvárosok forgatagában) talán ezzel lehetett bemenni a stadionokba, a kutatók szerint a készülékeket soha nem próbálták ki.

Ez a kis kitérő után térjünk vissza a nap eseményeihez.

XXXV. Viktor az ünnepi piros, fehér, zöld Nemzeti mezében, hátán a 10-es számmal, mögötte az alkotmánybíróval és négy asszisztensével ( ezeket régen egyszerűen csak taccsbírónak hívták, de hol vannak már azok az idők, amikor még futballmeccsekre használták ezeket a létesítményeket). XXXV Viktor felmászott a kapufán, a kapu tetején elhelyezett trónszékre, a bíró helyet foglalt a 11-es ponton, a négy asszisztens pedig a nekik kijelölt szögletzászlóknál. Ő maga helyet foglalt a trónon, egyik kezébe vette az ország narancsát, a másikba az arannyal futtatott Nemzeti gumibotot, majd a bíró kijelölt a tömegből egy önkéntest aki a 11-es pontról a király fejére rúgta a koronát.
Megszólaltak a fanfárok, egyiket éppen maga Lakodalmas Lalyos kései utódja fújta teljes átéléssel. Majd felhangzott az ősi csatakiáltás: Magyar - Angol 6:3. Mire a közönség hangos ovációba kezdett, majd ezt egy szűnni nem akaró tapsvihar követte. A korabeli fülke-forradalmat jelképező számtalan Toi-Toi fülke is beleremegett az oldalvonalak mentén.
Ez után körbe vitték I. Viktor bebalzsamozott jobb kezét, amivel azokat a történelmi kokikat és tockosokat osztogatta az Europa Parlamentben.
A kezdő körben elhelyezett emelvényen egymást váltották a szónokok. A ceremónia belenyúlt a késő délutánba. Mikor az utolsó felszólaló is elmondta a beszédét, záróakkordként kijött az öltözőből egy csörgősipkás akrobata, a fején egyensúlyozva az ország legújabb címerét. Az egész kamarilla hónapokat gondolkodott mi is lehetne a legmegfelelőbb címerállat, ami hűen tükrözné ősi magyarságunkat. Többen a pulira szavaztak, de végül elvetették az ötletet, mondván, nem elég monumentális figura és nem sugároz elég erőt, így maradtak a szilaj magyar szürkemarhánál. 
Mindenki belátta, hogy valóban, ez szimbolizálja leginkább a magyar népet.