Nem minden arany ami sárgaréz

Agyszint

A céges konyhás egy napja, avagy, ezért kapsz egy tál moslékot drágán

2020. július 17. - cascade

Vállalati étkezdékben, iskolai menzákon gyakorta hangzik el a sóhaj: “hát, ilyet még én is tudnék főzni!” Ne ítéljenek elhamarkodottan, kedves hölgyeim, uraim.

Üzemi konyhánk dolgozóinak kemény munkával, külön erre szakosított tanfolyamokon kell elsajátítaniuk e nehéz mesterség csínját-bínját. Az alábbiakban egy ilyen tanfolyam tematikájába nyújtunk betekintést.

1-2. óra:
Beszélgetés a kollégákkal arról, milyen kocsit szeretnénk. (Dízelt má’ ne vegyé Jocó, kitiltják! Közben a pult támasztásának gyakorlása.)

3-4. óra:
Beszélgetés a kollégákkal a magyar válogatott idei várható eredményéről. (Főzőkanál lóbálásával, nagyokat röhögve.)

5-6. óra:
Beszélgetés a kollégákkal szabadon választott témákról. (P-betűs dolgok. E két fenti mozdulatsor variálásával.)

7-8. óra:
Történeti alapvetés
Caesartól a Borgiakig, avagy ki hogyan szabadult meg politikai ellenfeleitől terített asztal mellett

9-10. óra:
Filozófiai ismeretek
A dolgok egy része az, aminek elnevezzük. Ha mások ezzel nem értenek egyet, bennük van a hiba.

11-12. óra:
Közgazdasági ismeretek, csengeri befektetések, svéd vadásztippek
Gazdasági liberalizmus: egy árucikk mindaddig nem tekinthető szemérmetlenül drágának, amíg létezik olyan vásárló, aki hajlandó azt kifizetni.

13-14. óra:
Gyakorlati ismeretek:
– odaégetés
– elsózás
– szürke péppé főzés

És most lássunk néhány egyszerű receptet tanfolyamunk tematikájából!

Levesek
1. Húsleves

husleves.jpg

Vegyünk negyvenöt kiló csontot. (Kora reggel menjünk érte, hogy megelőzzük a kisállattartókat!) A csontot légkalapáccsal zúzzuk szilánkokra, engedjük föl némi vízzel, és só nélkül főzzük. Ha sikerül megfeketedett répát szereznünk, azzal tovább emelhetjük művünk fényét. Vállvonogatással tálaljuk.

2. Gyümölcsleves

gyumileves.jpg

Ehhez az ételhez a gyümölcsbefőttet először érlelni kell. Tegyük polc tetejére vagy más olyan helyre, ahol a napfény közvetlenül éri, és tároljuk 1-2 évig, ameddig egyöntetű barna színű nem lesz. Leértékelt pudingot öntsünk bele egy lábas hideg vízbe (ügyeljünk a sorrendre, azaz ne a vizet öntsük a pudingporra, hanem fordítva). Lassú mozdulatokkal keverjük, nehogy a csomócskák szétmenjenek. Végül öntsük bele a befőttet. Cukor fölösleges, csak elveszi a gyümölcs természetes ízét.

Főételek
1. Magyaros csirkemáj galuskával

galuskas.jpg

Keressünk a fagyasztóláda aljában valamit, ami elég amorf ahhoz, hogy akár máj is lehessen. Daráljuk egészen apróra, mielőtt még kiengedhetne, és rájöhetnénk, mi is volt az. Avas zsíron pirítsunk hagymát addig, amíg szépen megfeketedik, akkor dobjuk rá a húspépet. A galuskához keressünk valakit, aki hajlandó legyeket fogni nekünk.

2. Zöldborsófőzelék fasírttal

fozelek.jpg

Ez az étel gyorsan elkészül, mivel csupa előre gyártott alapanyagot használunk föl hozzá. Először is bontsunk föl sok-sok üveg zöldborsó-konzervet, és a levével együtt borítsuk őket egy nagy alumínium fazékba. Majd adjunk hozzá tetszés szerinti instant rántásgumót. A fasírthoz remekül felhasználhatjuk az előző napról (hétről) megmaradt szeletelt kenyeret. Dobáljuk ki közüle a káposztadarabokat, amelyeket a salátapultról sodortak bele egyes vigyázatlan vendégek, és vízzel hígítva voltaképpen készen is van a fasírt-keverék. Ha nem dobáljuk ki a káposztát, vegetáriánus fasírtot kapunk.

Desszertek

1. Mákos tészta

makosteszta.jpg

Rázogassuk ki a mákdarálóból a mákot, töltsünk a helyére kristálycukrot, és a darálóban addig pörgessük, amíg enyhe szürke színt kap. Tésztaként fölhasználhatunk bármely tésztaköretet, amely nem fogyott el az előírt mennyiségben (kis túlzással esetleg galuskát is; hasábburgonya ellenjavallt, bár ki tudja – attól függ, mióta vagyunk a pályán).

2. Máglyarakás

maglyarakas.jpg

Vegyük bármelyik előző ételt, amely nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, és nevezzük el máglyarakásnak. A dolog lényege annyi, hogy a vendégek jelenlétében nevezzük mindig máglyarakásnak, és ha kell, akár eskü alatt is valljuk róla azt, hogy máglyarakás.

 

Gabonakörök

Ha az ember meghallja a szót, ma már leginkább csak legyint egyet.
Pár éve két székesfehérvári diák is csinált mókából egyet, a legtöbb kétkedőt sikerült is megerősíteniük abbéli hitükben, hogy humbug, átverés az egész! Abban, hogy nyilván ráérő emberek szórakoznak a világgal.

Mivel nem sokat tudtam a dologról én is így vélekedtem. Mindaddig, amíg az Interneten nem akadtam rá több száz gabonakör fényképére, meg egy-két igen elgondolkodtató körülményre. Azóta megváltozott a gabonakörökről és azok keletkezéséről korábban kialakult véleményem. Tudni most sem tudok többet, viszont sokkal nyitottabb lettem befogadni a remélhető folytatást.
Az általam megismerteket szeretném néhány letöltött képpel illusztrálva másokkal is megismertetni!

Jó néhány éve a világsajtó felrepítette a hírt, hogy az Egyesült Államokban és vele együttműködésben Nagy Britanniában is a NASA programok keretében bináris matematikai jelsorozatok formájában a Földről és magunkról, az emberiségről alapvető információkat sugároznak rádióteleszkópok segítségével a világűr előre meghatározott pontjai felé azzal a nem titkolt céllal, hogy más civilizációk létezése esetén azokkal felvehessük a kapcsolatot.

A jelek sugárzása közel húsz éve folyamatosan folyik.

Bármely civilizáció, amely a miénkével azonos, vagy annál fejlettebb szinten áll, a bináris jelekből könnyedén kirakhatja magának érthető üzenetünket.
A következő lapon balra a jelsorozat, jobbra pedig az abból megszerkeszthető ábra látható.

dia9_1.JPG
Az ábrán jól kivehető az ember formája, alatta a Föld pozíciója a Naptól harmadik bolygóként, alatta a jelsugárzó parabolaantenna ábrája és sok más információ.

2001-ben nagyon különös dolog történt az Andover és Winchester között fekvő Dél-Angliai Chilboltonban! Az egyik jelsugárzó antenna közvetlen közelében különös, a megszokottaktól teljesen eltérő 2 ábra jelent meg a közeli gabonatáblában.

Az egyik egy fejet formáz, a másik a mi általunk küldött jelsorozat ábrája kissé átdolgozott formában. Kisebb Nap mellett kiemelve megjelölt 3. 4. és egy 5. négyes bolygórendszer, ezt követően két nagyobb és két kisebb égitest.

De ami a legmegdöbbentőbb: az emberalak arányait átrajzolták.
Kicsi test és nagy fej.

A fej fényképszerű képét a gabonatábla raszterpontjai elég pontosan kirajzolják!

dia5_1.JPG

dia6_1.JPG

dia7_1.JPG

A Földről sugárzott jelekből kirakható ábra és a gabonatáblába “égetett” kép egymás mellé, sőt egymásra helyezve elgondolkodtató azonosságokat és különbözőségeket mutat.

A két “fénykép” hamisítása azért kizárt, mert a digitális jelsorozat csak nagyon szűk tudományos körben volt publikus, tehát azok hamisítók általi elkészítése teljességgel kizárható.
Vagyis megállapíthatjuk, hogy a gabonatáblába ismeretlen módon, a gabonakörök készítésének technikájával lerajzolt válaszképek valószínűsíthetően idegen civilizációtól származhatnak!

dia9_2.JPG

És akkor most nézzünk meg párat a zömében Angliában - búzában, árpában, rozsban, lucernában, stb. - keletkezett és repülőgépekről, sárkányrepülőkről lefényképezett gyönyörűséges és titokzatos gabonakörökből.

Döntse el ki-ki, hogy elkészíthetők-e ezek a gyakran több száz méter átmérőjű, halál pontosan kivitelezett, gyakran hihetetlenül komplikált geometriai szerkezetű ábrák a deszkás taposás módszerével pár óra leforgása alatt.
Nagyon sok ábráról van szó, mert csupán 2003 júliusában 34 hatalmas ábra keletkezett Anglia különböző pontjain.

Ha valaki azt mondaná, hogy imposztorok munkája, kérem, hogy csak arra válaszoljon: Ugyan kinek, kiknek és miért érné meg már évszázadok óta, hogy évente több tucat, egyre komplikáltabb, egyre nagyobb ábrát rajzoljon gabonatábláinkba Csehországtól Angliáig,
Spanyolországtól Kanadáig úgy, hogy se pénzt, se hírnevet nem
szerez iszonyatos munkájával?

Csak szemezgetek a világhálón található több száz foto között amiknek a többségét már amúgy is mindenki, vagy

legalábbis nagyon sokan ismernek.

dia39.JPG

dia45.JPG

dia48.JPG

dia49.JPG

dia53.JPG

dia55.JPG

 

 

dia56.JPG

dia57.JPG

dia58.JPG

dia59.JPG

dia60.JPG

dia61.JPG

dia62.JPG

dia63.JPG

dia64.JPG

dia65.JPG

dia66.JPG

dia67.JPG

Ugye, most Te is elgondolkodtál…
Valóban, ki lenne az, az elmebeteg ember, aki szórakozásból ilyeneket készítene?

Fantasztikus utazás a makrokozmoszba

Egy gyors utazással a távolságokat a 10-es faktor felhasználásával ugorjuk át.
Kezdjük a 10°-val, amely azonos az 1 méterrel, és növeljük az értékeket a 10 hatványaival képzeletünk határáig a makrokozmosz irányába.

dia04op.JPG

dia05op.JPG

dia06op.JPG

dia07op.JPG

dia08op.JPG

dia09op.JPG

dia10op.JPG

dia11op.JPG

dia12op.JPG

dia13op.JPG

dia14op.JPG

dia15op.JPG

dia16op.JPG

dia17op.JPG

dia18op.JPG

dia19op.JPG

dia20op.JPG

dia21op.JPG

dia22op.JPG

dia23op.JPG

dia24op.JPG

dia25op_1.JPG

dia26op.JPG

Végig gondolva rájöhetünk, hogy a földünk olyan elképesztően kicsi és a kozmosz olyan mérhetetlenül nagy, hogy nem csoda ha évmilliók alatt se talált még ránk senki, nem beszélve arról a távolságról amit le kellene küzdenie az utazónak.
A magánvéleményem, ami természetesen nincs igazolva, az, hogy egyszer (talán többször is) már ránk találtak, és azt se zárnám ki, hogy mi azoknak vagyunk a távoli leszármazottai.

Ahol nem csak az arcokból faragtak, de az agyakból is!

Esős szombat estékre kevés jobb program van, mint összegyűlni a haverokkal, behűteni pár sört , a mikróba dobni a vajas pattogatott kukoricát és elindítani egy jó horrorfilmet. Minden stílust szeretünk, a kísértethistóriáktól elkezdve a darabolóson át, egészen a klasszikusokig.

Valahogy mégis mindig várjuk a film végét, mert a nyomasztó hangulat és egy-egy sokkoló jelenet néha bizony még nekünk is képes álmatlan éjszakát okozni, de legalábbis hazafele többször nézünk a hátunk mögé a kelleténél, biztos, ami biztos, és fejben legalább hatféleképpen szereljük le vélt támadónkat a lakáskulcsunkkal és a nadrágszíjunkkal. Hiszen az igazán jó horrorfilm ismérve, hogy hatással van ránk és az agyunk egy része nem tud szabadulni a látottaktól.

Az alábbi összeállításunkat is csak erős idegzetűeknek ajánljuk, képeinken a modern orvostudomány Frankeinsteinjeit láthatjátok, akiket bármilyen idegölő horrorban szörnyülködve néznénk.

Sajnos azonban ez nem egy film, hanem a csúf igazság, és az igazi horror ott kezdődik, ahol ezek mellett felébrednek. Ezek az agyhalott szörnyszülöttek nem tudtak leállni a mértéktelen plasztikával, így mostanra már nem csak a nemüket nehéz belőni, de még a fajt is.

Hányólavórt elő, mert ilyen rusnya teremtések még a kalendáriumban sincsenek…

Jackie Stallone (Sylvester Stallone édesanyja)

 

Janice Dickinson

 

Mickey Rourke

 

Nikki Cox

 

Donatella Versace

 

Amanda Bynes

 

Michael Jackson

 

Amanda Lepore

 

Dolly Parton

 

Lindsay Lohoan

 

Michaela Romanini

 

Jocelyn Wildenstein

 

Kim Novak

 

Olivia Newton-John

 

Goldie Hawn

 

 

Most, vagy a középkorban dolgoztunk többet?

Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban nem állja meg a helyét a valóságban.

jobbagysag2.jpg

Amikor 1993-ban Juliet Schor kiadta „A túldolgoztatott amerikai: a szabadidő váratlan hanyatlása” című könyvét, az az Egyesült Államokban és a világ más fejlett országaiban is megrökönyödést keltett, mivel kimondta, hogy a modern ember többet dolgozik, mint a középkor földművesei, akiknek sora a köztudatban egyenlő az igazságtalan és nehéz élettel.

Az amerikai munkastatisztikai hivatal (Bureau of Labor Statistics) és az OECD nemzetközi statisztikái is igazolják a jelenséget mind az Egyesült Államok, mind Európa tekintetében. 2017-ben az átlag amerikai munkavállaló 1780 órát dolgozott évente, míg az átlag magyar 1740-et. Ehhez képest egy angol paraszt a középkorban nagyjából 1620 órát töltött munkával évente. Mi ennek az oka?

Mivel a földeken végzendő munka napjainkhoz hasonlóan a középkorban is szezonális volt, egy átlagos jobbágynak legalább nyolc hét, de akár fél év szabadidő is juthatott. Az egyház is jól tudta, hogy a pihenés lehetősége boldoggá és nyugodttá teszi az embereket, így rengeteg kötelező munkaszüneti napot iktatott a naptárba.

A 19. századi munkások 70-80 órás munkahetei valójában jelentős eltérést jelentettek ettől, nem pedig a hagyományos paraszti életforma modern továbbélését. A munkásmozgalom nyolcórás munkanapért való küzdelme nem valamiféle utópisztikus ábrándokat kergetett, hanem a régi, természetesebb életformához való visszatérést.

A középkori emberek munkanapjai ráadásul jóval kevésbé voltak kötöttek, már csak azért is, mert nem léteztek széles körben elterjedt pontos időmérő eszközök. Nem siettek az étkezéseikkel, és sok helyen bevett szokás volt a délutáni alvás, amelynek a mediterrán országokban napjainkban is tartja magát. „Az élet tempója lassú volt, sőt kényelmes, a munka üteme pedig nyugodt” – mondta Schor. „Lehet, hogy őseink nem voltak gazdagok, de rengeteg szabadidejük volt.”

Egy 16. századi angol püspök, James Pilkington a következőképpen írt kora átlagos munkanapjáról: „A dolgozó ember megpihen reggel, a nap egy jelentős része már eltelt, mire belekezd munkájába, aztán ideje magához vennie reggelijét (…) Délben meg kell lennie az alvási idejének, majd délután az uzsonnájának, amelyekkel eltelik a nap egy jó része, és amikor eljön az ideje este, az óra első ütésével leteszi szerszámait, és otthagyja munkáját, bármilyen szakaszban is legyen az.”

Bár hozzá vagyunk szokva a középkori jobbágy azon képéhez, amely szerint éjt nappallá téve robotolt, ezáltal pedig meg vagyunk győződve arról, hogy a mi sorunk jobb, egy 13. századi dolgozónak akár évi 25 hét szabadidő is juthatott. Magyarországon évi 20 nap szabadság jár alapszinten a munkavállalóknak, ehhez jöhetnek a kor, gyermekek és más tényezők által a plusz napok.

kk2.jpg

„Vegyünk például egy tipikus középkori munkanapot” – mondta Schor. „Hajnaltól sötétedésig tartott (nyáron 16 óta, télen nyolc), de ahogy Pilkington püspök is megjegyezte, a munka szünetekkel zajlott – megálltak reggelizni, ebédelni, a szokásos délutáni szundításra, és vacsorázni. A kortól és a helytől függően lehettek délelőtti és délutáni frissítő szünetek is.”

Mindemellett a középkori naptár tele volt az egyház által előírt szünnapokkal, amelyeket kötelezőnek tekintettek. A középkori Angliában így például az év mintegy egyharmada szabadidőnek számított.

Napjainkban azonban korántsem olyan biztos a munka, mint amilyen a középkorban volt – megszokottá vált, hogy az ember gyakran változtat azon, amiből napi betevőjét keresi, és az is, hogy egyszerre több állása is van az embernek, hogy biztosabb anyagi háttérrel rendelkezzen. Ebben a kontextusban a vakációzás inkább tűnik luxusnak, mint szükségletnek.

mulatsag.jpg

A Világgazdasági Tanács (WEF) szerint az Európai Unióban Görögországban a leghosszabb a munkahét, itt azonban vélhetően közrejátszik a közelmúlt súlyos gazdasági válsága, amely szükségessé tette a több munkát. Németország azonban az utolsó előtti a munkaórák számát tekintve az Unióban, és mégis a kontinens egyik gazdasági motorjának számít. Az átlag német 1363 órát dolgozik egy évben, ami azt mutatja, a nemzeti össztermékre (GDP) akár jó hatással is lehet a több szabadnap.

Az Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtára által folytatott kilenc évig tartó kísérlet eredményei szerint az éves vakációk gyakorisága „összefüggésben áll a bármilyen okból való halálozás csökkent kockázatával”, a kutatók pedig arra a következtetésre jutottak, hogy „a vakációzás jót tehet az egészségnek.”

Ennek tudatában meglepő lehet, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen fejlett országa, ahol nincs országos szabadságolási szabályozás, a betegszabadság gyakran egybefolyik az önkéntessel, és sok helyen kénytelenek dolgozni az alkalmazottak a nemzeti ünnepeken is.

 

Gyerekkorunk lehetetlennek hitt matekfeladatai

Emlékszel azokra az általános iskolai matekfeladatokra, amikben az emberek irreális mennyiségű terméket vásároltak a boltokban? Petire, aki 200 görögdinnyét vásárolt? Katira, aki 75 zsák krumplival próbált meg eljutni A-pontból B-pontba? Valószínűleg benned is maradandó nyomot hagytak ezek az abszurd, lehetetlennek gondolt feladatok, ám azóta eltelt néhány év, és szépen lassan kiderült: ezek a matekfeladatok egyáltalán nem olyan légből kapottak, mint gondoltuk. Ismerkedjetek hát meg a valóban létező Tibikkel és Bélákkal, akik nem félnek irdatlan mennyiségű terméket vásárolni a boltokban.

Szóval Ő lenne Peti, aki 200 görögdinnyét próbált meg elszállítani egy családi egyterűvel.

 

Attila, Béla és Jamal 200 üveg szódát vásárolt a boltban...

 

Vajon elfér-e 477 ananász egy kocsiban, ha a sofőr térfogata X?

 

A pillanat, amikor a pénztáros rájött, hogy a gyerekkori matekfeladatokból ismert Tibi jött ma hozzá vásárolni.

 

Gézát 77 bagettért küldte el az anyja a boltba.

 

Mennyi Nutellát tud venni Petya, ha a nettó fizetése 250 ezer forint, és egy üveg Nutella 2.700 forint?

 

Egy nap Laci bácsi arra ébredt, hogy tompíthatatlan késztetést érzett rá, hogy megvegye az összes banánt és tejet a boltban.

 

Emese és férje ketten együtt 30 dinnyét tud megenni, ám Emese 7-el kevesebbet, mint férje. Mennyi dinnyét eszik Emese?

 

A matematika nem csak számolni tanít, egyúttal fel is készít az ilyen emberekre.

 

Hány mandarin kell egy Lada 2107-es személyautó hézagmentes feltöltéséhez?

 

Pista bácsi 50 kiló sárgarépát vásárolt a boltban...

 

Egy autó 784 banánnal megpakolva halad A pontból B pontba. A két pont közötti távolság 15 kilométer, ám minden 200 méternél leesik egy banán a kocsiról. Hány banán marad végül?

 

Balázs 5 zacskó teniszlabdát vásárolt. Minden zacskóban 30 teniszlabda volt. A kérdés: miért csinál ilyet Balázs?

 

 

Diák-tanár konfliktus

A tanárok élete nem egyszerű. Folyamatosan ők vannak elővéve, hogy miért ilyen hülye a mai fiatalság, pedig sokszor nem tehetnek semmiről, hisz hozott anyagból dolgoznak.
A kezük is meg van kötve, nem úgy van már mint régen, hogy ha a diák beszólt vagy szimplán nem tanult olyan fülest kapott, hogy 2 napig csengett a füle. Most már jogaik vannak, meg kikérik maguknak, és a tanulóktól sokszor már csak a seggarcú szüleik bunkóbbak, akiknek úgy se tudja a tanár elmagyarázni amit szeretne, mert az intelligenciát valahogy kilöki a szervezetük. A mostani esetben azonban kijelenthetjük, hogy egy kicsit túlment a tanár azon a bizonyos határon, ezt a magatartás formát elítéljük.

Az eset Oroszországban történt, ahol mint tudjuk semmi nem olyan, mint nálunk. Ott még él az ököljog, és nincs az a helyzet, amit egy jó verekedéssel ne lehetne megoldani. Az iskolában is lehet nagyobb a szigor, mint nálunk.

Először jön a lebaszás. Mit csinálsz te idióta? Nem megmondtam, hogy nem úgy kell csinálni.

 

Majd a kioktatás. Majd megmutatom én neked, hogy kell. Ennyi az egész, mit nem lehet ezen érteni?!

 

Végül pedig a diótörő. Ha annak idején a fejünkön húzták volna végig a krétát lehet mi is kiosztottunk volna egy mogyoróst.

 

 

10 hétköznapi dolog, amiről a gyereked már az se tudja, hogy mi az

Sok gyerek biztosan nem olvassa ezt a blogot, de a célközönség nagyon is jól tudja, hogy mik vannak a képen. Ha mégsem, akkor garantáltan nem vagy idősebb, mint egy ötödikes.

Írásvetítő
Hol volt még akkor a PowerPaint és projektor? A tanárok páncélszekrényben őrizték a fóliákat – közvetlenül a színes kréták mellett -, hogy ne kelljen minden évben újat készíteni.

Videotéka
De mondhatnánk DVD-kölcsönzőt is, helyüket már rég átvették a látványpékségek vagy a trafikmutyi.

Pedálos Moszkvics
Rég túlléptünk már a lemezből hajtogatott, pedálos kisautókon, a mai játékok már wifin keresztül kommunikálnak és lítiumios-akkumulátorral működnek. A játékipar száműzte az izomlázat.

Kazettás magnó
Ne kezd el magyarázni a gyereknek, már a kazetta fel fogja adni neki a leckét.

A legendás sárga Nintendo kazetta
Mutass egy olyan mai adathordozót, amire ráfér 9 999 999 +1 játék. Ugye, hogy nem tudsz. Anno minden KGST-piacon zsákszám lehetett kapni.

Telefonkönyv
Lassan a vezetékes telefonok is kikopnak a háztartásokból, nemhogy a telefonkönyv, bár nehezéknek még mindig nagyon jó egy 2002-es kiadás. Vagy a világ legerősebb embereinek, hogy egy mozdulattal tépjék szét.

Polaroid fényképezőgép
Instant fotóelőhívás a helyszínen, de képet nem lehetett fellőni az instára. Te meg az “instát” nem érted mi? Nembaj, guglizz rá.

Letöltési sebesség
Emlékszel még mikor egy órát kellett várni, hogy letölts egyetlen számot? És akkor még keveset is mondtam.

Teletext
Amikor még pixelekből olvastuk ki az ötöslottó nyerőszámait, a napi horoszkópot és, hogy mikor kezdődik a vasárnapi szupermozi.

Passziánsz
Csak azért játszottad végig, hogy a végén lásd a varázslatot. Na meg azért, mert nem volt internet. Gyengébb hardveren percekig tartott mire az összes lap lepörgött.